2006-os naptár
A naptár nagyobb méretben való megtekintéséhez rá kell kattintani

     

 

2006-os EMI naptár "magyarázata"

Január 24. 1458-ban Hunyadi Mátyást Budán, a Duna jegén királlyá választották, s ezzel kezdetét vette hazánk történelmének egyik legdicsõségesebb szakasza.
Február 13. 1945-ben Budapesten befejezõdnek a harcok. A megszállók által hatalomra segített kommunisták fél évszázadon keresztül tervszerûen próbálják kiirtani az uralmuk alatt sínylõdõ magyarság nemzettudatát.
Március 15. 1848 – A nemzet öntudatra ébredésének egyik csodálatos megtestesülése.
Május 29. 1867-ben elfogadásra került a kiegyezési törvény, amely véget vetett az 1848-49-es szabadságharc utáni megtorlás és önkényuralom idõszakának. Magyarország Ausztria egyenrangú társállamává válik. A kiegyezés jóvoltából Erdély újra Magyarország része lesz.
Június 1. „S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” – e napon vonult be Mátyás királyunk Bécsbe 1485-ben.
Június 16. Ezen a napon tért haza Lengyelországból II. Rákóczi Ferenc 1703-ban, hogy az ekkor kibontakozó magyar szabadságharc élére álljon. A Sztrigy határfolyó átlépésének jelentõségét a Nagyságos Fejedelemrõl szóló emlékezések Caesarnak a Rubicon folyón való átkeléséhez hasonlították.
Június 23. 1606-ban e napon köttetett meg a bécsi béke, amely egyetlen sikeres nemzeti felkelésünk, a Bocskai-szabadságharc záróokmánya. Évszázadokra adott hivatkozási alapot és mozgásteret a magyar függetlenségi politikának. Tartalma (nádori tisztség, magyar hivatalnokok visszaállítása) lényegében arra nyújt biztosítékot, hogy a Habsburgok nem német-római császárként, hanem magyar királyként uralják Magyarországot – tehát nem meghódított (osztrák örökös) tartományként, hanem különálló országként, a Magyar Szent Korona jogán, ebben különbözve például a csehektõl, akik 1620-tól egészen az elsõ világháború végéig osztrák örökös tartományként nélkülözték függetlenségüket.
Június 27. Szent László királyunkat 1192. június 27-én avatták szentté Nagyváradon.
Július 5. Ezen a napon zajlott le a pozsonyi csata. 907-ben Árpád legyõzte Európa egyesült seregeit, megóvva népét az elpusztítástól (Lajos király ugyanis a magyarok kiirtását rendelte el: „decretum …Ugros eliminandos esse”- írja az annalium Boiarum). Árpád ezzel teremtette meg az erõs magyar birodalmat, a maga és két fia életének árán.
Július 22. 1456, nándorfehérvári diadal. A seregek: Nándorfehérvár: 40 ágyú, 200 hajónaszád, 25,000 katona; II. Mehmed: 300 ágyú, 250 hajónaszád, 150,000 katona. A dicsõséges gyõzelem 70 évre kedvét szegte az Ottomán Birodalom nyugati terjeszkedésének, emlékére szól a pápa által elrendelt déli harangszó.
Augusztus 20. Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, az egységes magyar állam fennállásának emléknapja.
Augusztus 28. 1921 aug. 28-án az Ausztria által magáénak követelt Sopronban a diákság és a professzori kar tanácsülésén kijelentették, hogy soha le nem teszik a hûségesküt Ausztria kezébe. Az átadás ellen fegyvert fogó kismartoni magyar csendõrzászlóalj, továbbá a helyi ellenállók és az ország belsejébõl (fõleg Kecskemét környékérõl) jött szabadcsapatok aznap Ágfalvánál megállították a bevonuló osztrák alakulatokat. Az ellenállással népszavazást csikartak ki a terület státusáról. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopronban és környékén megtartott népszavazás eredményeképpen a Velencei Szerzõdés értelmében Sopront az õt körülvevõ nyolc községgel együtt 1922. jan. 1-én visszaadta Magyarországnak.
Augusztus 30. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Erdély északi része és a Székelyföld 43 000 négyzetkilométeres területtel, 2,1 millió lakossal (melynek 51,4 %-a volt magyar) visszakerült Magyarországhoz.
Szeptember 2. 1686 e napján a Lotharingiai Károly vezette keresztes seregek (a 80 ezer fõbõl 15 ezer magyar) felszabadították Budát a 145 éves török uralom alól. (Más kérdés, hogy a visszafoglalt magyar területeket I. Lipót császár nem a keresztény szolidaritás jegyében felszabadítandó területekként, hanem saját új szerzeményeiként kezelte, holott a felszabadításukra tett esküt, hitet a római egyháznak, mint keresztény uralkodó.)
Szeptember 9. 1552-ben a törökök 60-70,000 fõs serege megostromolta a Dobó István kapitánysága alatt álló egri várat. A kb. 2000 fõs várõrség öt héten át verte vissza a támadást, s végül visszavonulásra késztette a török sereget. Egernek – mint a Felvidék kapujának – döntõ szerepe volt Felsõ-Magyarország védelmében; a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni ezt a végvárat.
Október 6. 1849. október 6-án végezték ki a szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát Aradon. Miniszterelnökünket, Batthyány Lajost velük egyazon napon végezték ki Pesten.
Október 8. A Magyarok Nagyasszonyának ünnepe (1896-tól). Szent István király halála elõtt Szûz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Õseink ezt a felajánlást szent örökségként adták át nemzedékrõl nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a sajátos magyar jellegét, és XII. Leó pápa ennek emlékére külön ünnepet engedélyezett 1896-ban, a magyar millenium évében. X. Pius pápa az ünnep idõpontját okt. 8-ára határozta meg. 1980-ban II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. - 1874 e napján született Gernyeszegen gróf Bethlen István, Magyarország 1921 és 1931 közötti miniszterelnöke, akinek legfõbb érdeme az elsõ világháborúban tönkrement és a trianoni gyalázat által egyharmadára csonkított Magyarország konszolidációja.
Október 12. Fadrusz János világhírû Mátyás-szoborcsoportját - az ezer éves Magyarország évekig tartó ünneplése keretében - 1902. október 12-én országos ünnepségen leplezték le Kolozsvárott, ahol jelen volt Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, valamint József Ágost fõherceg, az 1891-ben létrejött Erdélyrészi Kárpát-Egyesület védnöke is.
Október 13. Ezen a napon arattuk történelmünk egyik legnagyobb gyõzelmét az 1479. évi kenyérmezei csatában. A betörõ Isza bég török seregével (melyhez a havasalföldi vajda hadai is csatlakoztak) Báthory István országbíró vette fel a harcot székely, vármegyei magyar és erdélyi román csapatokkal. Halált megvetõ ellenállásuk utolsó erõtartalékához érkezett, amikor Kinizsi Pál temesi ispán odaért felmentõ seregével, s a Báthory és Kinizsi vezette magyar királyi haderõ fényes gyõzelmet aratott. Ez volt Mohácsig Magyarország egyik legnagyobb török-magyar ütközete. Csata elõtt, Hunyad vármegye egyik legszentebb földjén, a Kenyérmezõn tartott, hazafias helytállásra buzdító beszédét így zárta Báthory: „Sokan vannak, bajtársaim, akiket mindez alig indít meg; részben azért, mivel az isteni erõ és a természet kevéssé tette õket fogékonyakká, részben azért, mivel az emberi érzésekkel szemben közömbösek lévén, nem is törõdnek azokkal. Az ilyen emberek az ország legnagyobb csapásai és veszedelmei, másrészt a hazának belsõ ellenségei!” (Lejegyezte: Bonfini.) Szolgáljon tanulságul e beszéd, valahányszor belsõ bomlasztóink a magyar nemzeti dicsõség és harci morál ellenében kishitûséget próbálnak belénk sugározni!
Október 23. 1956-ban e napon adta elnyomói és a világ tudtára a megcsonkított Magyarország lakossága, hogy nem kér többet a minden elemében idegen kommunista diktatúrából. Szokásához híven a Nyugat ismét elárulta a magyarságot, a szovjet tankok vérbe fojtották a forradalom- és szabadságharcot, mely alapjaiban rengette meg az egész rendszert.
November 16. 1919-ben Horthy Miklós fehér lovon bevonul Budapestre, és tetemre hívja a bûnös fõvárost.
November 19. 1865-ben erdélyi országgyûlés nyílt meg Kolozsvárott, ahol határozatot mondtak ki Erdély és a szûkebb értelemben vett Magyarország uniójának megújításáról.
November 22. 1802. november 25-én kelt alapító-levelével gróf Széchényi Ferenc a magyar nemzetnek ajándékozta 11884 nyomtatványból, 15000 kötet könyvbõl, 1152 kéziratból, 142 térképbõl és réz-metszetbõl, 2029 nemesi címerbõl és 2665 érembõl álló gyûjteményét, amelyet késõbb cenki könyvtárának gyûjteményével (6000 darab rézmetszet és 9206 kötet könyv) egészített ki. Tette példaértékû volt és ma is az.
December 6. Miután a központi hatalmak (a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia) csapatai kiszorították az Erdélybe betörõ román hadakat, 1916. december 6-án került sor Bukarestbe való bevonulásunkra.
December 9. 1473 e napján Mátyás király visszaállította a székelyek adómentességét és újraszervezte fegyveres szolgálatukat.
December 17. 1989. december 17-én tömegtüntetések kezdõdtek Temesváron a kommunista rendszert bíráló Tõkés László mellett.

Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)