Magyarországi parlamenti vita a Bethlen Gábor Alapról

A magyar kormány a határon túli magyarságnak szánt eddigi támogatási rendszerek legjobb elemeit építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott indítvánnyal - mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes (képünkön) a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat expozéjában ma a parlamentben, ahol az MSZP, a Jobbik és az LMP vezérszónokainak felszólalásaival folytatódott a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat vitája.

Kiemelte: Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre. Mint mondta, a külhoni magyarság támogatása immár húszéves múltra tekint vissza.
 
Az indítvány szerint a Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert. Mint fogalmazott, számos olyan egyházi intézmény, civil szervezet nem jutott támogatáshoz az elmúlt években, amely nem tartozott a meghatározó érdekkörök belső gyűrűjébe.  
 
(Forrás: Szabadság)

 
Komment:
 
Az anyaországi változások után a kormányra került FIDESZ már nem fektet különösebb energiákat abba, hogy leplezze azt a folyamatot, mellyel teljesen alakjára szabja a rendszert, melyben működni kénytelen. Azonban sokkal inkább szemet szúr, hogy határon túli szövetségese, a reményeik szerint hamarosan párttá alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, milyen módszeresen igyekszik átvenni az RMDSZ pénzosztó szerepét, idomulva a változás kellemes fuvallataihoz. (Attól még nem kell tartani, hogy a romániai pénzekből gazdálkodó Communitas is az ő fennhatóságuk alá tartozik majd, legalábbis míg az RMDSZ kormányon marad. Így legalább megvalósult az óhajtott dualitás, ha csak formálisan is.) Nem szabad azonban megfeledkezzünk azokról az ígéretekről, melyek igazságos, szakmai alapon történő pályázati elbírálást vetítettek elénk, amennyiben a magyarországi kormánypárt hatalomra jut és erdélyi szövetségese is kellően megerősödik és felnő a feladathoz. Sajnos ezzel gyökeres ellentétben áll a Szülőföld Alap második félévi kiírásának eredményei, melyek ugyazat a klientúrakiszolgálást tükrözik, melyekkel az előző években már találkozhattunk. Ezen sajnos a Bethlen Gáborra való átkeresztelés sem segíthet... 
 
Valahol „természetes”, hogy a most magaslatokba törő politikai garnitúra is hálás szívvel kell viseltessen azon körök iránt, melyek pozícióhoz segítették őt és kitartott mellettük azokban az években, mikor a tulipános párt emberi ültek a döntéshozó székekben, melyeket most ők foglalhatnak el. Ez nem jelenti azonban azt, hogy bizonyos szervezetek vagy sajtóorgánumok képességeikhez, súlyukhoz vagy eredményeikhez képest indokolatlanul nagy támogatásban részesüljenek. (Amennyiben pusztán utólagos törlesztésekről van szó, illendő lenne kicsit leplezettebben csinálni, bár a látszat kedvéért.) Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy az állítások szerint ez a nemzeti oldalt képviselni hivatott alakulat lesz (vagy már az) és egyértelműen nemzeti, keresztény szellemiséggel rendelkezik, mely nem mellesleg egyenlőre még az erdélyi társadalomtól egyértelmű felhatalmazást nem kapott érdekképviseletre, ha csak eltekintünk attól a ténytől, hogy az EMNT elnökét, Tőkés Lászlót 2007-ben függetlenként (!) eljutatta erdély magyarsága az Európai Parlamentbe, mely függetlenséget aztán politikai manőverek közben szép lassan fölváltotta az óriásplakátokon történő heves kézszorongatás. A fejleményeket azóta ismerjük: tényleges összefogás nem lett, csak látszat tevékenységek ideig-óráig.
 
Azon reményünknek kell tehát hangot adnunk, hogy a nemsokára megszülető Bethlen Gábor alappal egy olyan újfajta pályázati rendszer alakul ki, melyben nem az önérdekek nyernek teret, hanem azok a szakmai döntések, melyekben a hozzá értő személyek hoznak „ítéletet” a kérelmek fölött. Amennyiben ezt a leendő Erdélyi Magyar Nép Párt fogja koordinálni, csak bizakodni tudunk abban, hogy nem egy új gátja lesz - a már meglévők mellett - a nemzeti oldal előretörésének, hanem tényleges, önzetlen partnere. Hiszen ők értünk, mi értük és együtt egymásért. 
 
L.Cs.T.
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)