Belpolitikai viták kereszttüzében a CNSAS
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) Romániában átvilágító testületként működik, ezen kívül bármely személy rendelkezésére bocsátja a rá vonatkozó - az egykori kommunista diktatúra titkosszolgálata által készített - jelentéseket. Ugyanakkor a tanács megszületése óta belpolitikai viták kereszttüzébe került, mozgástere szűkült.
Az egykori román titkosszolgálatok dokumentumai a rendszerváltás után sokáig hozzáférhetetlenek voltak a nagyközönség számára. Az 1989-ben elfogadott Temesvári Nyilatkozat 8. pontja kétségtelenül előírta, hogy a továbbiakban senkinek ne lehessen közfunkciója, aki a kommunista rendszer idején a pártapparátusban vagy Ceausescu titkosszolgálatában töltött be felelős tisztséget. Egyes elemzők szerint azonban ezt a megtisztítási szándékot a következő másfél évtized során fokozatosan csorbították.
 
A két évvel ezelőtt elhunyt Ticu Dumitrescu, a volt politikai foglyok szövetségének elnöke már 1990-ben kezdeményezte, hogy a kommunista rendszer idején keletkezett minden politikai dossziéhoz szabadon hozzá lehessen férni. Törekvése akkor szélmalomharcnak bizonyult. Az általa kezdeményezett törvénytervezet mindenesetre egy évtized után alapos módosításokon átesve 1999-ben megszületett. Az biztosította az állampolgárok számára a saját dossziékhoz való hozzáférést, kutathatóvá tette a Securitate titkos iratait. Arról is rendelkezett, hogy minden román állampolgár, politikai párt, nem kormányzati szervezet és közintézmény kérhesse adott személyek átvilágítását. Ennek kezelésére létrehozták akkor a CNSAS-t.
 
Traian Basescu, miután 2004 végén először választották államfővé, teljesítette a kampánya idején tett ígéretét, ennek eredményeként a belföldi hírszerzés (SRI) 2005-ben "tizenkét kilométernyi iratot" (csaknem kétmillió dossziét) adott át az újonnan létrehozott testületnek. Az elmúlt években további egymillió iratcsomó került át a CNSAS raktáraiba. Megjegyzendo: számos dosszié, irat továbbra is titkosított, de kétségtelen, hogy egyre több anyag válik hozzáférhetové.
 
Az elmúlt öt esztendőben azonban súlyos politikai harcok terepévé vált a CNSAS, elsősorban arra vonatkozóan, hogy meddig terjedhet a hatásköre. Voltak politikusok, akikről e testület kiderítette, hogy annak idején jelentettek a Securitaténak, Mona Musca volt liberális kulturális miniszter például emiatt le is mondott posztjáról. A sajtó többször is sugallta, hogy sok mai közéleti szereplő érdekeit sérti az átvilágító testület vizsgálódása.
 
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) volt elnöke két évvel ezelott fellebbezett a CNSAS ot érintő ítélete ellen, amely szerint annak idején együttműködött a Ceausescu-diktatúra titkosszolgálatával. Ugyanez a politikus az alkotmánybírósághoz fordult, amely 2008. január 31-én helyt adott alkotmányossági kifogásainak, és alaptörvénybe ütközonek nyilvánította a CNSAS muködését szabályozó törvény számos lényegi cikkelyét. 
 
Voiculescu szerint az átvilágító bizottság visszaélt hatáskörével, hiszen létrehozásának nem az volt a célja, hogy - mint fogalmazott - "igazságszolgáltatási szervként működjön". Mircea Dinescu, a CNSAS tagja akkor úgy vélekedett: sok politikusnak áll érdekében, hogy múltja homályban maradjon, hiszen éppen abban az évben választásokra készültek.
 
A parlamentnek mindenesetre az alkotmánybírósági határozat közzétételétol számítva negyvenöt napon belül módosítania kellett a törvény alkotmányellenesnek nyilvánított szakaszait. Lényegi változtatásokat hajtottak végre. Ezek szellemében a továbbiakban a testület csak az akták kezelője lehet, megállapíthatja ugyan valakiről, hogy besúgó volt, de az ügyet az átvilágító testületnek továbbítania kell a bíróságra.
 
Elemzők egy része szerint ez a változtatás alaposan szűkítette a CNSAS mozgásterét.
Az e nézetet vallók szerint ha valaki "fennakad a szűrőn", még nem biztos, hogy valóban besúgó volt, hiszen az időközben módosított átvilágítási törvény szerint már csak akkor lehet ezt a bélyeget rásütni valakire, ha az átvilágítók vizsgálatának eredményét bíróság is megerősíti. Ez utóbbinak a hiányában is le lehet azonban már járatni az adott közéleti szereplőt - teszik hozzá. Ebből következően szerintük a mostani romániai átvilágítási törvényt gyaníthatóan inkább azért alkották meg, hogy az adott esetben kényelmetlenné váló embereket "el lehessen vele ásni".
 
Az egykori megfigyeltek gyakran kifejtették: az is kétséges, hogy a szekus jelentések tartalma mennyire tekinthető hitelesnek, hiszen - mint mondják - a jelentők sokszor kitaláltak történeteket, mert teljesíteniük kellett bizonyos mennyiségi "normát". Ezért az igazi átvilágítás - mint vallják - az lenne, ha nem csupán a papíron szereplő dolgokat, hanem az adott élethelyzeteket, a jelentések konkrét körülményeit is utólag megvizsgálnák.
 
mti 
 
Forrás: manna.ro
 

 
Komment: 
 
Feneketlen kútnak tűnik az egykori kommunista évtizedek vizsgálata. Ki volt szekus? Miért vált azzá? Kinek ártott? Kit mentett? Mennyire törték meg? Mennyi pénzt kapott? Feldobta-e a barátait, ismerőseit, eszmetársait? A kérdések sora hosszú. Két dolgot tudnék leszögezni:
1. Aki jelentett, bármikor, bárkiről, bármilyen okból tűnjön el a közéletből. Vállalja fel, hogy gyáva volt, hogy féltette a családját, hogy pénzt kapott, hogy hitt a rendszerben vagy egyszerűen csak spion volt. Az ilyenek sérült emberek. Nincs keresnivalójuk a közéletben. Lehet őket megérteni, sajnálni vagy gyűlölni, de csak magánemberként. Ne a miniszter és ne a helyi tanács tagja legyen az, akiről mindenki tudja… A CNSAS sokak számára kényelmetlen testület, és mivel az elvtársak jelentős része a rendszerben maradt, meg tudták nyirbálni a hatáskörét. Felháborító, de ez történik 20 évvel a Ceausescu diktatúra bukása után. 
2. A szekus tisztek továbbra is elérhetetlenek. És nem is akarja őket felfedni senki. Az igazi bűnösök hatalmas nyugdíjjal a zsebükben, boldogan térnek majd át a másvilágra. 
 
T. Petra
 
 
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)