Markó visszavonul, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter indul az elnöki tisztségért

Nem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó Béla - aki tizennyolc év óta tölti be a tisztséget - hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Úgy vélte: tapasztalatait az RMDSZ hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. Az SZKT-n Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is bejelentették: megpályázzák a szövetség elnöki tisztségét. 

Kelemen Hunor kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára törekedne. Sokszínű RMDSZ-t akar - mondta -, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Ez viszont csak alapos szervezéssel valósítható meg - tette hozzá.
 
Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért.
 
Markó Béla a saját jövőjére vonatkozó bejelentés előtt politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia.
 
Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak, például a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, vagy a liberális szemléletnek. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómia-formákat. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt.
 
A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát, megállapítva, hogy az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta önmagát, és emiatt az ott élő magyarság képviselete „elerőtlenedett, elvesztette korábbi befolyását”.
 
Markó kifejtette: „irritálja és zavarja” az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már „mindenkivel” volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van” - hangoztatta a szónok.
 
Markó későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe. Markó bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik egy új romániai magyar pártot létrehozásán munkálkodnak.
 
(Forrás: Krónika)

 
Komment:
 
Leninnel sem szállt sírba a kommunizmus mondhatnánk, de nem mondjuk. Az erdélyi politikai élet vitathatatlan ajándéka azonban, hogy megélhettem Markó Béla távozását az RMDSZ éléről, hiszen ez egy olyan történelmi pillanat, mint például az a „bizonyos” szobor ledöntése '56-ban. Persze nem ennyire sarkított a helyzet, hiszen most nem dönti senki, csak erodálódott a talapzat s magától dűl ki, de ennek ellenére se legyünk naívak: Markó távozása a Párt éléről nem lesz egyenlő Markó kivonulásával a politikai életből, főleg annak fényében, hogy ezt ő maga is kijelentette. Ugyanakkor ne feledkezzünk el az idő közben felnevelt és kitanított utódról sem, aki minden bizonnyal a legesélyesebb a tisztség betöltésére, s akit Kelemen Hunornak hívnak. (Úgy érzem, nem érdemes túlzottan sok szót elfecsérelni arra a tényre, hogy a riválisa ként induló Echstein Kovács Péter az esélytelenek nyugalmával várhatja a megmérettetést, annak ellenére, hogy győzelmének sokan örülnénk, velem az élen. Talán ő tudná leginkább megtestesíteni mind azt az idejét múlt és leszerepelt liberalizmust, mely egy jól körberajzolható ellenségképet formált volna az erkölcsileg már így is rég  romlott RMDSZ köré, mely hatására végleg eltávolodna az emberektől ez az alakulat.) Kétségtelen, hogy amennyiben a jelenlegi kulturális miniszter vezető szerephez jut az RMDSZ-en belül, úgy ő lesz a volt elnök meghosszabbított keze, mely messzire elér majd. Talán nem is olyan nagy baj a pártvezetés szempontjából, ismerve azt a számtalan utat törő önérdeket, mely szét is verheti a felépített rendszert...
 
Csak találgatni tudunk, hogy Kelemen jelenléte mennyiben fogja megváltoztatni a párt struktúráját és jelenlegi arculatát. Nem tudjuk, hogy mennyire válik fiatalossá és lendületessé a párt, az azonban tény, hogy a nemzeti oldal szempontjából nem jó az ilyen jellegű változás, mert az csak az RMDSZ életének meghosszabbítását, esetleges fejlődését jelentheti, mely valjuk be, az eddigi eredmények tükrében nekünk csak rossz lehet. A kétségtelenül jó megjelenésű és képességű Kelemen Hunor jelenléte a párt módszereiben hozhat változásokat, de kétlem, hogy a tulipános formáció olyan fordulatokra lenne képes vezetésével, melyek előremozdítanák nemzeti ügyeinket, főleg, hogy nincs meg a politikai érdek és szándék sem.
 
Összegzésül elmondhatjuk, hogy az új felállással csak érdekesebbé, színesebbé válhat az erdélyi politikum, de az RMDSZ már megszokott módszerei és jellemvonásai nem módosulnak attól, hogy látszólag változás történik az első sorban.
 
L.Cs.T.
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)