Miért jó nekünk a tanügyi törvény?
 
A Képviselőház és Szenátus keddi együttes ülésén jóváhagyta az új oktatási törvény azon formáját, amelyre a Kormány felelősséget vállalt. Az ellenzéknek két napja van az alkotmánybírósági fellebbezésre.
A kisebbségi oktatásra vonatkozóan az RMDSZ-nek számos igen jelentős előrelépést sikerült elérnie.
 
Elsődleges szempont: anyanyelvünk magyar
 
A kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével.
A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban, a líceumot is beleértve.
A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekbol oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is.
A kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet.
A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, kisebbségi történelembol és zenébol olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.
Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is.
Kiemelt támogatás a kisebbségi oktatás számára
Annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire.
Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.
Az olyan magyar tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyedüliek a helységben, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok is indíthatók a kisebbségek nyelvén az illető intézményben.
A magyar egyházak valamelyikéhez tartozó diákok számára is biztosítani kell a vallásórát.
A kisebbségi nyelvu felsooktatásban is, egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvu felsooktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.
 
Döntés saját ügyeinkben: autonómia az oktatásban
 
A kisebbségi nyelvű oktatást önálló intézményekben szervezhetjük meg, még ha esetenként kevesebb is a diák, mint a többségi iskolákban.
A magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.
Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak kötelezoen az adott kisebbséghez kell tartoznia.
A kisebbségi nyelvu oktatás olyan felsooktatási intézmények keretében biztosítható, ahol kisebbségi nyelvű karok, programok működnek illetve multikulturális és többnyelvű egyetemeken, valamint más egyetemeken is, igény szerint. A multikulturális és többnyelvű egyetemeken a kisebbségi nyelvu oktatás tagozatokba szerveződik, amely lehetséges karokon, szakokon belül, vagy egyetemi szinten. A kisebbségi egyetemi tagozatok, ha nem önálló karokban működnek, akkor saját működési szabályzat szerint választják meg képviselőiket, és fejtik ki hatáskörüket.
Az egyetemek keretén belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén.
Az egyetemek vezetőségében kötelező biztosítani a kisebbségi nyelvű oktatók arányos képviseletét. A rektor illetve a dékán helyettesei közül legalább egyet a kisebbségi oktatói közösség javaslatára neveznek ki, amennyiben maga a rektor vagy a dékán nem kisebbségi.
 
Kevesebb óra, kevesebb tananyag: cél a készségek elsajátítása
 
Minden tantárgynál csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az eloirányzott évi tanóraszám 25 százalékát minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel
Növekszik a választható tantárgyak aránya, 20 százalék a kötelező oktatás szintjén és 30 százalék líceumi szinten
Csökken a heti óraszám felső határa.
Az oktató-nevelői munkában nagyobb hangsúlyt fektethetnek a készségek elsajátítására, fejlesztésére.
 
Valós decentralizáció: szülők, diákok és önkormányzat beleszólása az iskolát érintő kérdésekbe
 
Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, növekedik az önállóságuk.
Az iskolák irányítását biztosító vezető tanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviseloi.
A vezető tanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tanterv-csomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát.
A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken, önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.
Jelentősen csökken az oktatási minisztérium, illetve a tanfelügyelőségek beleszólása az iskolák életébe.
 
sajtóközlemény 
 
Forrás: Manna.ro
 

 
Komment:
 
Mióta elkezdtük az EMI-honlapon a kommentezést azon töröm a fejem, hogy a sok kritikai hangvételű megjegyzés mellett tudunk-e majd valami elismerőt is írni egy-egy politikai, közéleti hír kapcsán. 
És íme, elérkezett! Mielőtt azt hinné, kedves olvasó, hogy rmdsz-dícsőítésnek nézünk elébe, nos, azt azért nem. 
A tanügyi törvény elfogadása fontos esemény a magyarság életében. De hangsúlyozom: nem kivételes jogokat kaptunk, az anyanyelven való tanulás természetes jelenség (kellene legyen) mindenhol a világon. És igen, ha azt akarják, hogy megértsük a román nyelvet, magyarul magyarázzák el a szabályokat. Sok – ránk nézve – pozitív hozadéka lehet ennek a törvénynek, érdemes végigolvasni a fennebbi cikket, de közben azon is gondolkozhatunk, hogy mi volt a törvény „ára”? Mit ígért meg, vagy miről mondott le az rmdsz? 
 
Ha 20 év távlatából vizsgáljuk az eredményeket… inkább ne tegyük. Most örvendjünk annak, ami van.  
 
T.M.
 
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)