Kiosztották az irodalmi pályázat díjait
Nagyszabású gálaműsor keretében adták át a Harmadik királyfi vagy királylány címmel a IX–XII. osztályos diákok számára meghirdetett irodalmi verseny díjait március 13-án, vasárnap délután az Egyetemiek Háza nagytermében. Az Áldás-Népesség Társaság és az Erdélyi Magyar Ifjak által meghirdetett pályázat rendezvénye szinte teltházat vonzott, ezt valószínűleg nem csak a rangos fővédnökök – Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke –, hanem a sokszínű program is eredményezte, utóbbi gazdagsága azonban végül is csorbát szenvedett, amennyiben a csíkszeredai Role zenekar koncertje sajnálatos módon elmaradt.
 
 
Némi kárpótlást ezért nyújtott ugyan a program több része, amely Kolozsvár és Kalotaszeg kulturális életéből kínált ízelítőt. A néptáncot a széki Szalmakalap és a türei Gyöngyvirág együttes képviselte, ezek színpompás viselete csakúgy elbűvölte a közönséget, mint virtuóz tánclépéseik. A Református Kollégium méltán elismert kórusa Székely Árpád karnagy-igazgató irányításával ezúttal is tudása legjavát hozta, a kb. 15. századra datált első magyar Himnusz (Boldogasszony anyánk), a régi Székely himnuszés a Szózatelőadásával. A magyar költészet legszebb, gyermekekről szóló verseinek csokrát Albert Júlia, Rekita Rozália és Jancsó Miklós színművészek tolmácsolták, míg a zene világába Kele Brigitta, Fülöp Márton és Incze G. Katalin, a magyar opera művészei kalauzolták el a közönséget virágének, operett- és musicalrészlet előadásával. Mindezeket Csép Sándor, az Áldás-Népesség Társaság elnöke ismertette házigazdaként, köszöntve a magas rangú vendégeket. Elmondta: nemzeti sorskérdésünk legégetőbb problémáját járja körül ez az irodalmi verseny, amelynek ötletgazdája Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, aki évekkel ezelőtt már felvetette a harmadik testvér fontosságának gondolatát. Néhány aggasztó statisztikai adat is elhangzott a beszédek során, Csép Sándor többek között az emelte ki: napjainkban Magyarországon évente mintegy 30-40 ezerrel, azaz egy átlagos kisváros lakosságával lesz kevesebb ember. Ehhez csatlakozott ünnepi beszédében Tőkés László, kijelentve: az utóbbi 20-30 évben egymillióra becsülhető a magyarság lélekszámfogyása a Kárpát-medencében, ez felülmúlja a második világháborús veszteségeket. Másutt sem sokkal kedvezőbb a helyzet: Tőkés szerint az európai népek közül sokan hamarosan saját országukban kerülhetnek kisebbségbe. – Királyfiakra és királylányokra van szükségünk, akikre a bajban számíthatunk, hiszen fel kell tartóztatnunk a demográfiai katasztrófát, a természetesnek nevezett fogyatkozást, ehhez pedig kormányprogramra és nemzeti tervre is szükségünk van – szögezte le a politikus, aki ezúttal sem tagadta meg lelkipásztori mivoltát, hiszen beszédét a 127. zsoltár szavaival kezdte: „Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak. Az anyaméh gyümölcse: jutalom.”
 
A riasztó adatok nem hiányoztak Kövér László gondolataiból sem. Elmondta: ha nem tudunk rövid időn belül változtatni a demográfiai problémán, 50 év múlva Magyarország lélekszáma mintegy 7-8 milliónyira becsülhető, ennek több mint fele pedig 50 év fölötti lesz. A politikus felhívta a figyelmet az értelmiség és az egyén felelősségvállalásának fontosságára is. – Családon belül kell az isteni rendet megteremteni, elsőként ezért vagyunk felelősek. Akinek ez sikerült, az alkalmas arra, hogy tágabb közösséget vezessen, de gondoljon arra, hogy mintaadóként szolgál, akinél megnézik: vizet prédikál és bort iszik-e – figyelmeztetett a Magyar Országgyűlés elnöke. Hozzátette: Magyarország új alaptörvényében kitüntetett szerepe lesz a házasságnak, a családnak, a gyermekeknek, és segítséget, támogatást nyújtanak minden olyan szervezetnek, amely részt vállal ebben a munkában.
 
A pályázatra Erdély minden részéből beérkezett összesen 206 munkát rangos zsűri bírálta el: Csávossy György író, Egyed Emese költő, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, Sántha Attila költő és Józsa Miklós magyartanár. A zsűri elnöke, Csávossy György betegség miatt nem lehetett jelen, értékelő szavait így Jancsó Miklós színművész tolmácsolta. Az író meleg szavakkal méltatta a pályamunkák magas művészi színvonalát és az erdélyi magyar irodalomoktatás minőségét. – Ilyen dolgozatok után jogunk van reménykedni – üzente Csávossy György. A különdíjasokat Soós Sándor, az EMI elnöke sorolta fel, kijelentve, hogy az összes díjazottat vendégül látják az idei EMI-táborban. A három díjat az EMI három tagja, Nyeste Tünde, Hosszú Tünde és Szakács Júlia adta át. Harmadik helyet érdemelt Ökrös Hegyi Tünde (Nagyvárad) pályamunkája, másodikat László Beáta Lídia (Marosvásárhely) írása, az első helyet pedig Csatári Dóra (Kolozsvár) vallhatja magáénak. A szervezők reményei szerint a legjobb pályamunkákat hamarosan kötet formájában is az olvasók rendelkezésére bocsátják, ugyanakkor a jövőben, a nagy népszerűségre való tekintettel szeretnék meghirdetni ugyanezt a pályázatot ezúttal általános iskolások, majd elemisták és óvodások számára is.
 
SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES
 


Adj esélyt magadnak!
 
Az alapötlet Tőkés Lászlótól, az Európai Parlament alelnökétől származik, melyet Csép Sándor az Áldás -Népesség Társaság elnöke tovább fejlesztett és Soós Sándorral, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökével megvalósított úgy, hogy az elképzelésüket ismertették az ötletgazdán kívül még Kövér Lászlóval, a Magyar Országgyűlés elnökével is.
 
 
 
Mindkettőjüknek tetszett a kivitelezési elképzelés, és rábólintottak annak támogatására. Ezután beindult a munka. Megfogalmazták a célt: Demográfiai csökkenés meg akadályozása minden eszközzel, ennek érdekében tudatosítani kell azt a veszedelmet, amely ezzel jár.
 
Csép Sándor erre talán azért is volt rendkívül alkalmas, mert mint újságíró, majd televíziós riporter, média szakember nem egyszer foglalkozott a témával. Lévén tényleg rendkívül jó szervező, tudta, mi a teendő.
Amint, a díjkiosztó gálaesten az eseményt felvezető beszédében meg is fogalmazott: A hazát csak a magyar anyák tudják megmenteni. Tehát az ifjúságnak a figyelmét kell erre felhívni.
Megszületett a cím: „ A harmadik királyfi, vagy királylány,” majd az Áldás-Népesség mozgalom keretében irodalmi versenyt hirdettek erdélyi diákoknak (IX-XII. osztályosoknak). A verseny céljaként a következőt jelölték meg: Bevinni a köztudatba ennek a társadalmi betegségnek néppusztító hatását. Addig, amíg lehetséges, mert egy bizonyos létszám alatt tényleg elvész, eltűnik a nemzet.
 
A pályázatra bármilyen írott műfajjal lehetett jelentkezni. Az első helyezett 1000 eurót, második 500 eurót, a harmadik helyezett 300 eurót nyerhetett. A mi körülményeink között figyelemre méltó pénzek, melynek meg is volt a hatása.
 
206 pályamunka érkezett a neves emberekből álló bíráló bizottság elé, melynek tagjai: Csávossy György költő, színműíró, Egyed Emese a Babeş- Bolyai Tudományegyetem irodalomtörténész professzora, költő, Józsa Miklós nyugalmazott kollégiumi magyartanár, Sánta Attila író. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője.
 
Amint Csávossy Györgynek az irodalmi versenyről szóló beszámolójából kitűnik „ A zsűritagok a dolgozatok elbírálásánál a következő szempontokat vették figyelembe:   hitelesség, eredeti hang, őszinteség, meggyőző erő, stílus,  és a pályázat céljának szolgálata.”  
      
Az I. díjat Csatári Dóra (96,9 pont) 17 éves, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja vehette át. Monológ című írásáért, műfaja napló.
 II. díjat László Beáta Lídia (89,8 pont) 17 éves marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja nyerte
(Erdőszentgyörgyről). Tündéri hármas, mese kategóriába tartozó munkájáért.
 III. díj Ökrös Hegyi Tünde (88 pont) 15 éves a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium diákja, Én, a harmadik, valós történet.
 
Külön díjban részesült Pillbát Gabriella, 18 éves a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja. Pályázatának címe: Családok élete a szülő és gyermek szemszögéből. Nyereménye 50 euró és egy kétszemélyes sétarepülés a Duna-kanyar fölött.
 
Dicséretben részesültek: Kristály Beáta (87,9 pont) Csíkszentdomokos, Birton Orsolya (87,7) Segesvár, Varga Mária (87,4) Réty. Mezei Balázs (86,7) Szatmárnémeti. Tankó Levente (86,6) Szentegyháza. Ürmösi Júlia Eszter (86,3) Sepsiszentgyörgy, Pál Emese (86,2) Szentegyháza, Bádon József Benjámin (86) Nagyvárad. Kis Imola (85,3) Marosvásárhely. Tóth Ágota (83.2) Érmihályfalva.
 
A terveik szerint az első 25 pályamunkát szeretnék kiadvány formájában közzétenni.
 
A díjátadási gálaműsort 2011. március 13.-án az Egyetemiek Háza nagytermében tartották meg, melyen az eseményhez méltó keretet, tudtak teremteni a rendezők.                             
 
Tőkés László elismerését fejezte ki Csép Sándornak, az Egyetlenem-című TV sorozat alkotójának, aki megkongatta a vészharangot, hogy bizonyos településeken, mint Kalotaszegen demográfiai csökkenésnek vagyunk a tanúi.    2001-ben nyújtották be „A harmadik, én vagyok” című pályázatot azzal a célkitűzéssel, hogy Bihar megyében- az Anyaország támogatásával kíséreljék meg családjainkban életre segíteni az „életre való” harmadik gyermeket, aki nélkül nemzetünk puszta számszerű reprodukciója sem elképzelhetetlen. Családjainknak kisebb- nagyobb közösségeinknek, gyérülő lélekszámú településeinknek, nemzetünknek, egyházainknak és Erdélyországnak, valamint elmagányosodó magyar Testvéreinknek kiáltó szüksége van a „hetedik testvérre”- vagyis a „harmadik királyfira” vagy „királykisasszonyra”.
 
A statisztikai adatok szerint 1.5 millió magyar él Romániában, de a pontos, biztos számot nem ismerjük. Azért, mert a népszámlálások adatai nem megbízhatóak 1920-tól. Kolozsváron pozitív jelek is jelentkeznek. Megsokasodtak a fiatal házasok, száma és növekedett a gyerek létszám. Az anyaország segítségével kíséreljük életre segíteni az életre való harmadik gyereket. Az idei népszámlálással tudatosítani kellene az emberekben: Magyarnak lenni jó!
 
Trianon óta nem igen volt jó magyarnak lenni. Az elvándorlásoknak is köszönhetően Erdélyben csökkent a magyarok száma. Nemzetpolitikai változás következtében az embereknek újra érezniük kell, jó magyarnak lenni Európában, Magyarországon illetve a határokon túl levő térségekben. Köszöntötte Otsuka Nami asszonyt, aki türei Lázár Attilához ment feleségül. Vállalta az erdélyi sorsot és a család gyarapodik.
Kövér László Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, ha nem tudunk a demográfia csökkenésén változtatni, akkor Magyarország lélekszáma 2050-ben 7- 8 millió lesz, melynek ötven százaléka 50 éven felüli lesz. Az igazsághoz hozzátartózik, hogy egész Európa lélekszáma csökken.
Megrendítő statisztikai adatok szerint az elmúlt ötven esztendőben, a Kárpát medencében közel nyolcmillió magyarral lehetnénk többen. Ezek a hiányzó magyar társaink, nem a csatatereken estek el. Nem vándoroltak el messzi tájakra, és nem olvadtak idegen néptestekbe. Ők – közel nyolc millióan – „csak” a magyar anyaméheken belül dúló háború áldozatai, akiket szüleik, szabad döntésük nyomán, feláldoztak. Mert ezernyi érvük volt arra- bizonyára nem is mind alaptalan-, hogy az élet nehéz, és bizonytalan, és felelősnek kell lenniük. És meghozták azt az egyéni döntést, amelytől a közösség élete még nehezebbé és még bizonytalanabbá vált.
 
A gazdasági növekedés bűvöletében az európai politikusok nem törődtek a demográfiai kérdésekkel. A munkaerőhiányt egyes országokban úgy oldották meg, hogy más kultúrából származó népesség felesleget betelepítettek. A fiatalokban ezért kell tudatosítani a harmadik, negyedik gyerekvállalásának a szükségességét. Sokszor szembesülünk a gyermektől való óvakodással, gazdasági okokra való hivatkozással. De nemcsak gazdasági kérdést, jelent a gyermekvállalás. A felmérésekből kiderül, a magyar fiatalok 80 százaléka 3- 4 gyereket szeretne, de amikor szembenéznek a családalapítás, és gyermekvállalás felelősségével, akkor csökken a gyermekvállalási kedv. A népességi folyamat alakításában az államnak is van felelőssége.
 
Európában van reményt keltő program, például Franciaországban egyre több gyermek születik. Ezt a folyamatot egy hosszabb szünet előzte meg. Magyarországon a magyar választók felhatalmazták, a kormányt az Alkotmány új szövegének a megfogalmazására, melyben a házasságnak, a családnak és a gyermekvállalásnak kiemelt szerepe lesz.
 
Kövér László fontosnak tartja, hogy tudatában legyünk, családunkért felelősek vagyunk. Nem mindegy az, hogy az értelmiség ezt a problémát, hogyan kezeli. Mint ahogyan az sem mindegy, a médiában hogyan közelítik meg a családdal kapcsolatos problémákat.
Mint ahogyan az sem közömbös, hogy az iskolában a gyermekek milyen megközelítést kapnak a családdal kapcsolatban.
Nem véletlen az, hogy pont Erdélyben indult meg az Áldás- népesség mozgalom. Hivatkozott Német László szavaira: „A határokat szerződések csinálják és szerződések mossák el. Az államformáknak, nemzetekről és nemzetiségről alkotott felfogásoknak megvan a divatjuk: amint az utolsó században vesztünkre változtak, megváltozhatnak még javunkra is. De hogy egy népcsoport van-e vagy nincs, meg tud-e kapaszkodni földjén, és hagyományaiban: az az élet alapténye; a népnek, mely elfogyott, szerződések sem szerezhetnek országot, s a népet melyben bő természet terjeszkedik, szerződések sem tudhatnak ki az országból.” Emlékezzünk a népmesék parancsára, mely szerint a legkisebb gyermek mindig győz. A legkisebb gyermek mindig legyőzheti a legnagyobb bajokat is. Adjunk tehát esélyt Neki. Esélyt magunknak.
 
Külön szólnánk a gálaműsor összeállításáról, ami példa értékű lehet sok hasonló műsor megrendezésére is.
 
A terembe bevonuló díszvendégek után, Péntek Zsuzsika dalolva vezette a gyönyörűbbnél gyönyörűbb népviseletbe öltözött fiatalokat. A széki Szalmakalap és a türei Gyöngyvirág együttes vonult be. Közöttük egy rendhagyó házaspárral. A türei Lázár Attilához ment feleségül a japán Otsuka Hami, magukkal hozva házasságuk áldását is.
 
A Kolozsvári Református Kollégium immár világot bejárt kórusát Székely Árpád karnagy-igazgató vezényelte, előadták 15. századra datált első magyar Himnuszt (Boldogasszony anyánk), a régi Székely himnuszt és a Szózatot.
 
A magyar költészet, gyermekekről szóló legszebb verseiből válogatott darabjait Albert Júlia, Rekita Rozália és Jancsó Miklós színművészek adták elő. A zene világába olyan kalauzokat választottak, akik sok gyermekes családban nőttek fel. A Kolozsvári Magyar Opera művészei Kele Brigitta, Fülöp Márton és Incze G. Katalin, a magyar opera művészei operett- és musicalrészleteket interpretáltak.
 
A gálaelőadás egyik nagy erénye többek között az volt, hogy az egész időtartama alatt gyermekportrék sokaságát vetítették, ezzel nyomatékosítván azt a célt, amiért itt ebben a teremben összegyűltünk közel három órára, sorsunk rendezésének céljával.        
 
Csomafáy Ferenc  
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)