Közlemény

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) megalakulása óta különös figyelmet fordít nemzeti sorskérdéseinkre, és a Kárpát-medencei magyarság nemzetpolitikájának  tevőleges erdélyi szereplőjeként működött és működik. Céljainknak megfelelően, ez év elején megalakítottuk az EMI nemzetpolitikai szakcsoportját, melynek első témája az idén ismét napirendre került, de fontosságához képest keveset vitatott hazai kisebbségi törvénytervezet.

A 2005-ös sikertelen előterjesztés után, az elmúlt évek gyenge kormányzati eredményeinek ellensúlyozására, az RMDSZ idén ismét megpróbálja átkényszeríteni a bukaresti törvényhozáson kisebbségi „magántörvényét”. Sokat elárul az előterjesztők demokráciakoncepciójáról és közéletünk jelen állapotairól a tény, hogy amíg hat évvel ezelőtt legalább a konszenzuskeresés látszatát igyekeztek megteremteni, ezúttal már ennek leghalványabb szükségét sem látták: a társadalmi vita lefolytatásának szükségessége idén fel sem merült. A hat évvel ezelőtti tiltakozáshullám jeleit sem tapasztalhatjuk. A civil szervezetek, politikai alakulatok és az egyházak talán úgy gondolják már kifejtették álláspontjukat évekkel ezelőtt és fölösleges újra elmondani, de hangsúlyozzuk, ismét ugyanaz a számunkra elfogadhatatlan kisebbségi törvény van napirenden. A törvénytervezet részletes elemzése alapján a következő tényeket tartjuk kiemelésre fontosnak:
 
- az előterjesztők által kerettörvénynek nevezett szöveg sehol, még utalás formájában sem foglalkozik a területi autonómia lehetőségével.
 
- a tervezet a másfél milliós erdélyi magyarságot egy szinten kezeli további 19 romániai nemzeti és etnikai kisebbséggel, melyek többsége alig pár ezer lelket számláló, az asszimiláció és a nyelvvesztés előrehaladott állapotában lévő közösség, valamint rájuk és igényeik szerint tervezett szabályozással kíván megoldást adni országnyi közösségünk létkérdéseire.
 
- a tervezet nem rendelkezik önálló, állami magyar egyetemek létrehozásának kötelezettségéről, továbbá említést sem tesz önálló, állami fenntartású közszolgálati médiaorgánumok létrehozásáról.
 
- a tervezet, az eddigiekhez képest, a nyelvhasználat területén semmilyen többletjogot nem biztosít.
 
- a tervezet a kisebbségi jogok részletes kibontása helyett arra fordít kiemelt figyelmet, hogyan adjon olyan szabályozást, mellyel ellehetetlenítse az RMDSZ-en kívül más kisebbségi magyar szervezet létrehozását.
 
- a tervezet valamennyi romániai kisebbségi szervezetet egy közvetlenül a kormány alá rendelt gyűjtőszervezetbe kényszerítene, miközben azt semmilyen döntéshozatali jogkörrel nem ruházza fel.
 
- a tervezet, homlokegyenest szembemenve az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveivel, felülről lefelé „építkezve”, centralizált, országos működésű úgynevezett Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsokat javasol, melyek - esetleg - létrehozhatnak területi, azaz megyei szervezeteket, de csupán egyszerű jogi személyi státusszal. Helyi szervezetekről egy szó sem esik.
 
- a tervezet kulturális autonómia-elképzelésének alapját jelentő Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsokat olyan belső választásokon választanák meg, melyek lebonyolítását a mindenkori kormány szabályozná és az illető kisebbség reprezentatív szervezetére, esetünkben az RMDSZ-re bíznák.
 
- a tervezet teljes egészéből hiányoznak a végrehajtást illető garanciák, illetve az eseteleges szankciók.
 
(Fentiek egy az EMI nemzetpolitikai szakcsoportja által készített nagyobb terjedelmű elemzés kivonatát képezik, mely május 20-án a Krónika napilapban megjelenő Szempont melléklet közölni fog.)
 
Fontosnak tartjuk elmondani, hogy az 1993-as első kisebbségi törvénytervezet óta az RMDSZ olyan súlyos mértékben hátrált meg közösségi jogaink tekintetében, hogy az a tervezet legitimitását alapvetően kérdőjelezi meg, és több mint kétségessé teszi, hogy az erdélyi magyarok valódi igényeire jelenthetne akárcsak részleges megoldást.
 
Összegzésképpen tehát, egyértelműen és határozottan vissza kell utasítanunk az RMDSZ újbóli próbálkozását „egyszemélyes” kisebbségi törvénytervezete elfogadtatására, valamint, ahogyan azt 2005-ben a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT) és az Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) közösen tettük, nevezett politikai alakulatot felszólítjuk, vonja vissza törvénytervezetét, térjen vissza az erdélyi magyarság területi autonómiájának képviseletéhez és legyen partner széleskörű társadalmi vita lefolytatásához egy a magyar közösség valódi érdekeit szolgáló kisebbségi kerettörvény megalkotásához és beterjesztéséhez.  
 
2011. április 13.
Nagyvárad/Kolozsvár
 
Csomortányi István,  EMI nemzetpolitikai szakcsoport vezető
Soós Sándor, EMI-elnök
 
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)