Nekünk rombolás, másoknak bevétel (Beszámoló - 3. nap)

Két készülő erdélyi beruházás környezetvédelmi veszélyeiről értekeztek az EMI-táborban pénteken, augusztus 9-én. A Rétyre tervezett osztrák Schweighofer fafeldolgozó ipartelepről és a verespataki cianidos aranybányáról elhangzott: megnyitásukat a civil társadalom összefogásával még meg lehet akadályozni, előbbi esetében az augusztus 22-i közmeghallgatáson való részvételre buzdítottak.

 
 
Benedek Erika, a Kovászna Megyei Tanács önkormányzati képviselője elmondta, a Schweighofer fafeldolgozó konszern munkálatai nyomán már látványos változások tapasztalhatóak a háromszéki Réty környékén. „Több tíz hektár termőterület lebetonozása történik, óriási gépekkel folyik a területegyengetés, a turisztikai táj átalakul egy ipari tájjá” – ismertette tapasztalatait az Erdélyi Magyar Néppárt Önkormányzati Tanácsának elnöke.
 
Benedek Erika az ipari méretű fakitermelés ökológiai és társadalmi veszélyeiről is szólt. Úgy vélekedett, az osztrák multinacionális cég hiába juttat a helyi költségvetésbe összegeket, ha a tervek szerint a rétyi utcákon mintegy hat percenként elhaladó fahordó kamionok az útburkolatban és a lakóházakban maradandó károkat okoznak. Mi több, a magasan képzett erdőipari szakemberek székelyföldi hiánya miatt a vélhetően Brassóból és környékéről betelepítendő alkalmazottak a régió etnikai arányainak a módosításához vezetnek – ismertette a megyei tanácsos.
 
Benedek Erika kijelentette: mivel Ausztriában törvények tiltják a tarvágást (a fák életkortól és állapottól független, egy adott területen történő szisztematikus kivágását – szerk. megj.), „a természeti erőforrások kihelyezett cégek és területvásárlás révén történő kisajátítása gyarmatosítás”.
 
Király Melinda, a közép-erdélyi Torockó önkormányzati képviselője elmondta, Verespatak és környéke számára a cianidos bányászat helyett a turizmus jelentene fenntartható fejlődést és hosszú távú profitot. Király Melinda szerint az aranybánya csupán mintegy 15 évig biztosítaná az anyagi bevételeket.
 
Az önkormányzati képviselő úgy vélekedett, a román kormány „eljutott egy zsákutcába”, és a kitermelést szorgalmazó Rosia Montana Gold Corporation rövidesen megkapja a környezetvédelmi engedélyt. A tervezett  módszer révén a cián elpárolog, a bénza környékén lecsapódik, illetve eső formájában is szennyezné a talajt. Ha áttörik az ülepítő gátja, az Aranyost és a környező patakokat is ökológiai katasztrófa éri – sorolta a veszélyeket Király Melinda.
 
Az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa kifejtette: ha Torockón és a környező mintegy 30 településen a helyiek nem maradnak távol a decemberben megszervezett, a bányanyitásról vélekedő népszavazástól, jó eséllyel már elkezdődött volna a bányászat.
 
Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke arra biztatta a székelyföldieket, minél nagyobb számban vegyenek részt a környezetvédelmi hatóság által szervezett, augusztus 22-ei rétyi közmeghallgatáson. Kovács kifejtette, mivel az osztrák cég üzleti logikája a profitszerzésre helyezi a hangsúlyt, ha látják a régió közösségének heves ellenállását, könnyen lemondhatnak a beruházásról.
 
Kovács Csongor kiemelte: bár az osztrák cég 600 munkahely alapítását tervezi, „cserébe” 10-15 év alatt letarolják a háromszéki erdőket, mi több, a fafeldolgozás további szakaszaiban Kínában 6000 embernek biztosítanak állást. A szakember a székelyföldi kitermelés és elszállítás helyett a teljes feldolgozási folyamat itthon tartását nevezte megoldásnak. „Sokkal nagyobb hozzáadott értékkel, sokkal több embernek biztosítsunk munkát, mert az jelenti a fenntartható fejlődést” – fűzte hozzá Kovács.
 
Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke elmondta, a rétyi környezeti értékek megvédésére az egyedüli megoldásnak a beruházás törvényszéki megtámadását, civil szervezetek és helyi egyének perközösségét látja. Csibta értetlenségének adott hangot, hogy bár a Schweighofer esetében a különböző környezetvédelmi engedélyek kibocsátása még várat magára, a hatóság megyei elnöke máris a multinacionális cégre nézve kedvezően nyilatkozott. Az erdélyi sajtóban megjelent hírek szerint az osztrák cégóriás illegális építési tevékenységért mintegy 1000 eurós büntetésben részesült, Csonta ezt a vállalat erőforrásaihoz  mérten elégtelennek minősítette.
 
(Az Erdélyi Magyar Ifjak sajtóközleménye)
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)