Autonomista politikusok kellenek (Beszámoló - 3. nap)

Ha az Európai Bizottság jóváhagyja az RMDSZ kisebbségvédelmi tervezetét, az Erdélyi Magyar Néppárt segít a vonatkozó Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) benyújtásához szükséges egymillió aláírás összegyűjtésében – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a Néppárt külügyi alelnöke pénteken, az EMI-táborban szervezett beszélgetésen. Az európai uniós kisebbségvédelmi gyakorlatokat boncolgató előadáson Szilágyi és Balczó Zoltán országgyűlési képviselő egyaránt leszögezték: a jelenlegi intézményrendszer közömbös, és elégtelen megoldásokat nyújt.

 
 
Szilágyi Zsolt emlékeztetett: az erdélyi magyar politikai erők a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban úgy egyeztek, a kisebbségvédelmi témájú EPK-támogató aláírásgyűjtésben a mögé a párt mögé sorakoznak, amelyik szövegtervezetét az Európai Bizottság (EB) szűrőin átjuttatja. Miután a közelmúltban mind a néppárti, mind a Székely Nemzeti Tanács szövegét elutasították, Szilágyi Zsolt megerősítette: amennyiben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a társult RMDSZ javaslatát augusztus végén vagy szeptember elején az EB elfogadja, segítik az aláírásgyűjtést, mert az „nem pártpolitikai ügy, nem az erdélyi politikai verseny kérdése”.
 
Szilágyi Zsolt kijelentette: a Néppárt és Tőkés László EP-képviselő híveinek az a célja, hogy a 2014-es Európai Parlamenti választások után erős magyar képviselet legyen Brüsszelben, amelyben megtalálhatóak az autonómiát képviselő politikusok is. Emlékeztetett: a 2007-es és a 2009-es EP-választások erdélyi tapasztalatai azt mutatják, a magyar-magyar versenyben az összefogás és a verseny is mozgósít. Tőkés irodavezetője az elmúlt időszak korrupciós botrányaira utalva úgy fogalmazott, 2014-ben nehéz lesz összefogást keresni a „morálisan meggyengült” RMDSZ-szel.
 
Szilágyi Zsolt úgy vélekedett, az Európai Uniónak változtatnia kell a nemzeti közösségek irányába mutatott hozzáállásán, ha meg akarja változtatni „a hitelválság miatt lefelé ívelő pályáját”. Ellentmondásosnak nevezte, hogy az Unió intézményeit jobban foglalkoztatják a termelékenység és a munkanélküliség kérdései, mint a regionális és kisebbségi közösségek problémái. „Nincs hatékony és versenyképes Unió a régiók és a nemzetek önrendelkezési joga nélkül. Az önrendelkezés Isten által adott emberi és közösségi jog, nem pedig nemzetbiztonsági kockázat” – mutatott rá Szilágyi Zsolt.
 
Balczó Zoltán országgyűlési képviselő úgy vélekedett, kedvezőtlen az erdélyi magyarság EPK-tervezeteire nézve, hogy három különböző változatot is benyújtanak, mert visszás hatása lehet az Európai Bizottságból nézve, hogy a közösség nem tud megegyezni. „A Jobbik álláspontja szerint az SZNT koncepciója biztosítja a valódi önrendelkezést, sajnálatos, hogy tételesen visszautasította az EB” – közölte Balczó.
 
Balczó az EU döntéshozatali szerveinek és jogi intézményrendszerének a nemzeti kisebbségi ügyekben mutatott közömbösségére is felhívta a figyelmet. A kisebbségi jogvédelem csupán mint személyi igény jelenik meg a Liszaboni Szerződésben, holott a közösségi jogok védelmére lenne szükség – ismertette a jobbikos országgyűlési képviselő.
 
Balczó Zoltán sérelmezte, hogy az Európai Parlament a szlovák nyelvtörvény körül kialakult vitát jobbára Magyarország és Szlovákia csörtéjeként fogta fel, holott az egyik EU-tagállam „az uniós alapértékeket lábbal tiporta”. Az egykori EP-képviselő elmondta, a szlovák nyelvtörvény eredménytelen vitájának napján az Európai Parlament épp nicaraguai, laoszi és vietnami emberi jogi sértéseket ítélt el. „Az őshonos európai kisebbségek ügyét a legmagasabb döntéshozatali szinteken levők folyton elhessegetik maguktól” – értékelt Balczó.
 
(Az Erdélyi Magyar Ifjak sajtóközleménye)
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)