Szócsata és választás az EMI-táborban (Beszámoló - 2. nap)

A magyar nemzetpolitikáról és a 2014-es magyarországi választásokról értekeztek az EMI-tábor augusztus 8-ai, csütörtöki napján Szávay István és Kőszegi Zoltán magyar országgyűlési képviselők, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A szócsatákkal tarkított kerekasztalon abban egyetértettek az előadók, hogy a határon túli magyar nemzetrészeknek juttatott támogatási rendszer megújításra szorul, a juttatásokat pedig növelni kell.

 
 
Kőszegi Zoltán, Fideszes országgyűlési képviselő a kettős állampolgárság és a külhoni magyarok választási joga kapcsán kifejtette: a rendszerváltás után egy kormány sem tett annyit a nemzetért és a nemzetpolitikáért, mint a jelenlegi. Hozzátette: bármilyen eredményt értek is el a nemzetpolitikában, „tartalommal kell megtölteni a nemzeti összefogást, van még mit bepótolni a magyar politikusoknak.”
 
Kőszegi kijelentette, felemelő érzés volt a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogáról törvényt alkotni.
 
Hasonlóan vélekedett Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője is, aki azonban rosszallását fejezte ki, hogy a magyar állami költségvetés csupán egy ezreléke, mintegy 14 milliárd forint jut a határon túli magyar ügyekre. Elmondása szerint a Jobbik azt szeretné, ha a következő kormányciklus végére, 2018-ra, az összeg az ötszörösére növekedne.
 
Szávay továbbá kritizálta a magyar diplomácia és a külpolitika tevékenységét is. „Magyarország felelőssége, hogy a külhoni magyar önrendelkezési törekvéseket támogassa, ehelyett a magyar külpolitika folyton a partnerségről, a jószomszédi viszonyról, az uniós együttműködésről beszél” – vélekedett a jobbikos politikus. Szávay úgy fogalmazott, a magyar diplomácia nem lép fel a felvidéki, szlovák állampolgárságuktól megfosztott, magyarok ügyében, de azt is felrótta, hogy a Fidesz képviselőcsoportja 2004-ben feltétel nélkül szavazta meg az Országgyűlésben a román EU-csatlakozás ratifikálását.
 
 
A beszélgetés egy későbbi pontján, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem önálló magyar karának akadályoztatásáról szólva Kőszegi Zoltán is úgy vélekedett, „kicsit impotens a magyar diplomácia fellépése”, illetve „megengedhetetlennek” nevezte az EU-tagállam román fél viselkedését.
 
Szávay István kijelentette: a Jobbik számára a külpolitikában a környező országokkal fenntartott viszonyban az ott élő magyar közösség érdekei és jogai az elsődlegesek, ugyanakkor nem céljuk a feszültségkeltés, mert „felelősen gondolkodó magyar politikusnak nem lehet ilyen célja”.
 
Szávay értetlenségének adott hangot a június 4-ei, a trianoni szerződés aláírásának évfordulójára időzített Nemzeti Összetatozás Napja kapcsán. „Június 4-én nem ünnepelnünk kell, a nemzeti összetartozás érzésére van 364 másik napunk. Nem lehet arra gondolni, hogy összetartozunk, amikor nyolc felé vagyunk szaggatva” – mutatott rá Szávay. Kőszegi Zoltán reagálásában kifejtette: „a panaszkodást Európa nem hallja meg”, a Nemzeti Összetartozás Napja révén a magyarságnak fel kell mutatnia, hogy erős nemzet maradt.
 
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke üdvözölte a határon túli magyarok szavazati lehetőségét, mert „erősíti az integrációt, a külhoni magyar állampolgárok pedig ezáltal a nemzetpolitika alakítói lehetnek”.
 
Toró szerint két-három mandátumról dönthetnek a határon túli szavazatok, és reméli, hogy „nem jutunk el odáig, hogy ezek a voksok döntsék el, melyik pártnak lesz parlamenti többsége”. A Székely Nemzeti Tanács javaslatát, hogy külön egyéni választókerületeket hozzanak létre a külhoniaknak, a Székelyföld pedig önálló választókerület legyen, az autonómiatörekvések szempontjából is jó megoldásnak nevezte. „Fontos, a Székelyföldet minél többször, valósan és szimbolikusan is kirajzoljuk” – vélekedett a pártelnök, aki a tervet a 2018-as országgyűlési választásokon látja megvalósíthatónak.
 
Toró T. Tibor elmondta: a levélben szavazás „jó út”, enélkül több százezer ember nem tudott volna a külképviseleteken szavazni. Az előzetes regisztráció azt szolgálja, hogy az eddig hiányzó külhoni választói névjegyzék létrejöjjön – fűzte hozzá.
 
Toró T. Tibor furcsálta, hogy Szávay István parlamenti interpellációiban a magyar kormány részéről a Néppártnak juttatott összegekről érdeklődött, és az RMDSZ-nek való juttatásokat kért volna számon. Toró azt mondta, a Néppárt és az ahhoz közeli struktúrák azért kapnak a magyar kormánytól több pénzt, mint az RMDSZ, mert Budapest megpróbál „igazságot tenni, kompenzálni”. Hozzátette, az RMDSZ a magyar közösségnek járó négy millió eurós támogatásban részesül a román kormánytól, amit a pénz rendeltetésével ellentétesen „klientúraépítésre” használ fel,  a magyar kormány ezt „ellensúlyozza” támogatáspolitikájával.
 
Válaszában Szávay István kikérte magának, hogy „az RMDSZ kéretlen szószólója lenne”, és az állítást hazugságnak nevezte, később egyetértett abban, hogy a határon túli pártoknak juttatott támogatások rendszerét parlamenti felszólalásaiban kritizálta.
 
Az EMI-tábor augusztus 8-ai, csütörtöki napján a Neptun-botrány szerepe az erdélyi magyarság sorsának alakulásában címmel, a politikai botrány húszéves évfordulója alkalmával tartottak előadást. Leszögezték: a román hatalommal folytatott titkos tárgyalásoknak a mai napig hatnak az erdélyi magyar politizálásra és közgondolkodása, így az előadók többnyire „neptuni folyamatról” és „Neptun-logikáról” értekeztek.
 
Bodó Barna politológus összefoglalójában emlékezett: „az erdélyi magyarság leghangosabb politikai botránya” 1993. júniusában történt, amikor az RMDSZ néhány csúcspolitikusa a szervezet testületeinek felhatalmazása nélkül vett részt a román hatalom képviselőivel folytatott tárgyalásokon. A neptunfürdői, egykori titkosszolgálati villában tartott tárgyalássorozaton, Tokaji György, az RMDSZ akkori parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezetője, helyettese Borbély László, valamint Frunda György szenátor képviselték az akkori egyetlen magyar politikai pártot.
 
Bodó úgy vélekedett, a román kormány a tárgyalásokon tett látszat-engedmények által az Európa Tanácsba való felvételre várva kisebbségbarát szerepben kívánt tetszelegni. Elmondta, bár a pontos jegyzőkönyv máig nem ismert, az RMDSZ politikusai valószínűsíthetően néhány, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre ígért magyar felvételi helyért és a nyelvhasználat terén tett jogi engedményekért cserébe legitimizálták részvételükkel a kormány törekvéseit.
 
Bodó Barna rámutatott az ellentmondásra, miszerint az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportja néhány hónappal korábban, a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküdött fel az autonómia kivívására. A politológus a neptuni tárgyalássorozatot „kettős játéknak” minősítette, „másra esküdtek a templomban, és mást tettek a gyakorlatban” – fűzte hozzá.
 
Bodó szerint ma is érvényes elvi kérdés, hogy az autonómiáért kormányrészvétel mellett nem lehet küzdeni, hiszen az autonómia „egy kormányon kívűli megoldást” jelent, amikor a közösség jogköröket próbál elvonni a végrehajtói hatalomtól.
 
Az erdélyi magyar kérdés nemzetköziesítése helyett a Domokos Géza vezette RMDSZ a román hatalmat legitimálta a Nyugat előtt, „az önsorsrontás és a történelmi lehetőségeket elpuskázó politika origója volt a Neptun-ügy” – fogalmazott Borbély Zsolt Attila politológus. 
 
Borsos Géza volt parlamenti képviselő szerint a „neptuni szellem” győzött az RMDSZ-en belül, hihetetlen helyzetnek nevezte, hogy a „neptuni árulók” a mai napig helyet kapnak a politikai élvonalban. Elmondta: a Neptun-ügy a bizonyíték, hogy az érdekérvényesítésért küzdő erdélyi magyar politikum illetve az értelmiség „hihetetlen szervezettséggel és titkosszolgálati eszközökkel” állnak szemben.
 
Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja augusztus kilencedikén további kerekasztal-beszélgetéseknek ad helyet: az Európai Parlament eszközeiről és lehetőségeiről Balczó Zoltán parlamenti képviselő, valamint Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője tartanak előadást, de szó lesz a multinacionális cégek erdélyi térnyeréséről is. Az Előadósátor programját Berecz András mesemondó zárja, este pedig a Knock Out és a Kárpátia zenekar lép a színpadra. Egyéb információkat a www.emitabor.hu/erdely internetes oldalon találhatnak az érdeklődők.
 
(Az EMI-tábor sajtószolgálatának összefoglaló híranyaga)
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)