Megnyitotta kapuit a 11. EMI-tábor
„Az EMI-tábor szülőföldje a Békény partja” – jelentette ki Csergő Tibor a rendezvény szerdai megnyitóján, és hozzátette: „bár a Gyergyói-medence is régiónkhoz tartozik, mégis úgy éreztük: a szomszéd udvarában szervezték a nemzeti fesztivált.” A Tarisznyás Márton Múzeum vezetője beszédében kifejtette, az új visszatérés egy új elrendezést is jelöl, s így a tábor berendezkedése és újszerűsége azokat a középiskolás generációkat is megszólítja, amelyeket az elmúlt néhány esztendőben kissé elhanyagoltak. „Remélem, újra lehet építkezni az új koncepciók alapján” – mondta Csergő Tibor, aki a program áttekintését követően úgy vélte: az eddigi, stabilitást jelző meghívottak mellett újabb, más területeken is jártas előadók, így például nem csak magyarok, hanem román anyanyelvű, továbbá más nemzet tagjai is felszólalnak az idei tábor előadósátraiban.
 
Külön kiemelte a Jogaink-sátor projektjét, amely főleg az ifjak számára lesz tanulságos és igényeket kiszolgáló, hiszen sokan kíváncsiak arra: hogyan kell eljárni törvényesen bizonyos helyzetekben, milyen viselkedésmódot kell követni a hatóságokkal való kommunikációban, illetve fordítva. „Hasonló módon, mint minden évben, a sajtó és más közegek is nagy figyelemmel kísérik az EMI-tábort, ugye itt az autonómia kérdésköre körül forog minden, s habár ez úgy kell, mint egy falat kenyér, az utóbbi időben ez a kenyér penészessé vált. Új kenyeret kell sütni, új pékekre lenne szükség, az új generáció pedig rengeteget tanulhat az ehhez hasonló táborokban, hogy megízlelhessék az autonómia új kenyerének az ízét” – részletezte Csergő Tibor, utalva az önrendelkezés megvalósításának körülményességére.
 
Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak országos elnöke beszédében köszönetet mondott mindazon támogatóknak, akik saját erejüket is felülmúlva segítettek karhatalmi nyomás alatt, megfélemlítés mellett, de kitartottak a szervezőcsapatért: munkájukat az EMI sem felejti el, ha majd ők lennének bajban. A főszervező a tábor rosszakaróinak is üzent: „Nem lehet minket olyan könnyen elkergetni, nem lehet minket olyan könnyen megfélemlíteni és nem lehet tőlünk olyan könnyen megszabadulni. Meg lehet próbálni, s ha mégis sikerülne – ámbár, mint mondtam, nem lesz könnyű –, az üzenetet, amelyet hátrahagyunk, nem fogják tudni elpusztítani!” – hangsúlyozta Sorbán Attila Örs. Emellett üzenetet is intézett a táborlakók felé: „Az EMI-tábor otthon van Gyergyószentmiklóson, az erdélyi magyarság otthon van Erdélyben, a székelység Székelyföldön, s ezen senki nem tud változtatni”. Beszédében abbéli reményeit is kifejezte, hogy a „hazahozott rendezvény” olyanná válik, mint az egyetemista szobája, aki hazatérve – bár csomagjai szanaszét vagy még érintetlenül hagyva – hamarosan belakja régi területét, és teljes pompájában várhatja a baráti társaságokat.
 
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere „a hajdani Magyarország és a mai Románia egyik leghidegebb pontján élő székelyek meleg üdvözletét” adta át, és ugyancsak az EMI-tábor igazi otthonaként emlegette a várost. „A gyergyói székelyeket nem csupán a történelem viszontagságai és mostohasága viselte meg, hanem az itteni zord időjárás is kitartásra, szívósságra, továbbá egyenességre nevelte” – kezdte beszédében az elöljáró, aki hozzátette: a nehéz munkában példa értékű a fenyőfa. A példát folytatandó rámutatott, az EMI-tábor fő üzenete az kell, hogy legyen: a székelységnek nem valaki vagy valami ellen, hanem önmaga kultúrájának átörökítéséért szükséges harcolnia. A rendezvény találkozóinak akkor van értelme, amennyiben a programok nemzeti értéket adnak tovább még akkor is, ha a divatos globalizációs trendekbe mindez nem illik bele. Az alpolgármester üzenetként fogalmazta meg azt is, hogy minden nemzet saját kultúrája és értékei egyben a többi nemzetet is erősíti, s ez így együtt vezet az emberiség még gazdagabbá válásához. Az elkövetkező napokra azt kívánta, hogy a korábban említett példát követve „magasba szökkenő és összefonódó szálfákká alakuljanak” a táborozók, s váljanak a magyar nemzet kultúrájának átörökítésében és továbbadásában fontos szerepet betöltő személyekké.
 
A megnyitón Reményik Sándor Ige című versét szavalta Fórika Sebestyén, gyergyói népdalokat énekelt Varga Katalin Eszter, továbbá a Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszártáncokat mutatott be.
 
A Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométerkőnél vasárnapig zajlik a 11. EMI-tábor, a nappali előadások, bemutatók és foglalkozások után este bulik, táncházak és neves zenekarok – többek között a Kárpátia, Ismerős Arcok, Road, Depresszió – koncertjei színesítik a programot. A részletes program a www.emitabor.hu honlapon érhető el.
 
EMI-tábor közlemény
 
Oldal tetejére
„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!” (Kós Károly)